A BYD felnéz az U8L-re, amelynek alumínium váza 56 kilogrammal könnyebb, mint az acél. Az alkatrészek számát 251-ről 119-re csökkentették, a torziós merevséget pedig több mint 50%-kal növelték.

Az autóipari alumínium profilok összértékesítése megnőtt, és a könnyűszerkezetes projektek is bővültek.

A tisztán elektromos járművek átlagos alumíniumfogyasztása elérte a 240 kilogrammot, ami több mint kétszerese a hagyományos üzemanyaggal működő járművekének. A kínai autóipar alumíniumfogyasztása várhatóan eléri a 8 millió tonnát 2026-ra, ami több mint 20%-os éves növekedést jelent.

„Minden leadott kilogramm, minden lefutott kilométer” – ez nem szlogen, hanem az új energiájú járműipar túlélési szabálya.

Ebben a könnyűszerkezetes forradalomban az alumínium kétségtelenül az egyik főszereplő.
Miért lett az alumínium a főszereplő? Mert a fogyás az akkumulátor élettartamáról szól.

A hagyományos üzemanyaggal működő járművek minden 100 kilogrammos járműtömeg-csökkentés esetén 0,3-0,6 literrel csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást 100 kilométerenként.

Az új energiahordozókkal működő járművekben a súlycsökkentés előnyei közvetlenebbül felerősödnek.

Az elektromos járművek esetében, ahol az akkumulátorköltségek továbbra is a teljes járműköltség egyharmadát teszik ki, a könnyebb súly azt jelenti, hogy kevesebb akkumulátorral hosszabb utakat lehet megtenni, ami a költségek közvetlen csökkentésének és a hatékonyság növelésének alapvető módja.

Az alumínium, amelynek sűrűsége mindössze egyharmada az acél sűrűségének, nagy fajlagos szilárdsággal, jó feldolgozhatósággal, korrózióállósággal és újrahasznosíthatósággal rendelkezik.

Nem olyan drága, mint a szénszál, és jelentős súlycsökkentési hatást érhet el – az alumínium az autógyártók számára az optimális megoldássá vált a költségek és a teljesítmény egyensúlyának megteremtésére.

A karosszériától és az alváztól az akkumulátorcsomagon át a hűtőrendszerig az alumínium átfogóan felváltja az acélt, és az új energiahordozókkal működő járművek „könnyűsúly-forradalmának” fő anyagává válik.
Alumínium váz a „lehetetlentől” a „referencia”-ig

2026 júniusában a BYD megvizsgálta az U8L-t, és egy „alumínium válaszlapot” mutatott be az iparágnak.

Ez a nagyméretű terepjáró SUV repülőgépipari besorolású 6-os sorozattal rendelkezik, és7-es sorozatú alumíniumötvözeta BYD és a Hangte által közösen kifejlesztett keretek.

Az eredmények lenyűgözőek:

56 kilogrammal könnyebb, mint a hasonló acélvázak

Mit jelent az 56 kilogrammos fogyás?

Egy nagyméretű SUV esetében ez egyenértékű azzal, mintha egy felnőtt súlyának cipelése után is nagyobb hatótávolságot tudna megtenni.

Az alumínium kezdi elfoglalni azt a „magerődítményt”, amelyet egykor csak az acél tartott.

Az új energia felemészti a hagyományos termelési kapacitást

Egy adatsor feltárja a könnyűszerkezetes forradalom mértékét:

A tisztán elektromos járművek átlagos alumíniumfogyasztása 240 kilogramm, míg a hagyományos üzemanyaggal működő járművek mindössze 120-150 kilogrammot fogyasztanak, ami ennek a duplája.

A felső kategóriás autómodellek több mint 500 kilogramm alumíniumot használnak fel

A kínai autóipar várható alumíniumfogyasztása 2026-ban 8 millió tonna lesz, ami több mint 20%-os éves növekedést jelent.

Csak az új energiahordozók területén az alumínium anyagok iránti éves kereslet körülbelül 2,7 millió tonna.

Hová tűnt ez a sok alumínium?

Karosszéria szerkezeti elemei: ütközőgerenda, küszöbgerenda, teljes alumínium váz – az U8L egy tipikus példa

Akkumulátorrendszer: akkumulátortálca, hűtőlemez, hőkezelő rendszer szelepház – a „merevség + hővezető képesség” elengedhetetlen minden jármű számára

Alváz és kerékagyak: lengőkarok, segédváz, alumínium ötvözet kerekek – az acél helyett teljes mértékben alumíniumot használnak

A közlekedési ágazat vált az alumínium legnagyobb fogyasztójává, és az új energiához kapcsolódó alumínium aránya várhatóan a 2021-es 10%-ról 2026-ra több mint 25%-ra fog emelkedni.

Az alumínium nem „választott”, hanem „szükséges”.