Az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium, valamint tíz másik minisztérium közösen kiadta az „Alumíniumipar magas színvonalú fejlesztésének végrehajtási tervét (2025-2027)” 2025. március 11-én, és március 28-án tette közzé a nyilvánosság számára. A kínai alumíniumipar átalakításának és korszerűsítésének útmutatójaként a végrehajtási ciklus szorosan igazodik a „kettős szén-dioxid-kibocsátás” céljaihoz és az ipari technológiai iteráció ablakához, célja az olyan alapvető fájdalompontok megoldása, mint a külső erőforrásoktól való nagyfokú függőség és a magas energiafogyasztási nyomás, valamint az iparág méretnövelésről a minőség és a hatékonyság javítására való áttérés elősegítése.

Fő célok és feladatok
A terv három jelentős áttörés elérését javasolja 2027-re:
Az erőforrás-biztonság erősítése: A hazai bauxitkészletek 3–5%-kal nőttek, az újrahasznosított alumínium termelése pedig meghaladta a 15 millió tonnát, ami egy összehangolt „elsődleges alumínium + újrahasznosított alumínium” fejlesztési rendszer kiépítését jelenti.

Zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulás: Az elektrolitikus alumíniumipar referencia energiahatékonysági kapacitása meghaladja a 30%-ot, a tiszta energiafelhasználás aránya eléri a 30%-ot, a vörösiszap átfogó hasznosítási aránya pedig 15%-ra emelkedett.

Technológiai innovációs áttörés: A kulcsfontosságú technológiák, mint például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású olvasztás és a precíziós megmunkálás leküzdésével a csúcskategóriás alumíniumanyagok kínálati kapacitása kielégíti az igényeketrepülőgépipar, új energiaés más területeken.

Kritikus út és kiemelt pontok
A termelési kapacitások elrendezésének optimalizálása: Szigorúan ellenőrizni kell az új termelési kapacitások hozzáadását, elő kell mozdítani az elektrolitikus alumínium tiszta energiában gazdag területekre történő áthelyezését, elő kell mozdítani az 500 kA feletti nagy hatékonyságú elektrolitikus cellákat, és meg kell szüntetni az alacsony energiahatékonyságú gyártósorokat. Az alumíniumfeldolgozó ipar az új energia, az elektronika és egyéb területekre összpontosít, fejlett gyártási klasztereket ápolva.

A teljes iparági lánc korszerűsítése: Ásványkutatási áttörések és alacsony minőségű ásványkincsek fejlesztésének előmozdítása a termelési folyamat elején, a vörösiszap-erőforrások hasznosításának erősítése a termelési folyamat közepén, valamint a csúcskategóriás alumíniumötvözet-anyagok alkalmazási forgatókönyveinek, például az autóipari könnyűszerkezetes szerkezetek és a fotovoltaikus modulok bővítése a termelési folyamat végén.

A nemzetközi versenyképesség fokozása: A tengerentúli erőforrás-együttműködés elmélyítése, az alumíniumexport-struktúra optimalizálása, a vállalkozások ösztönzése a nemzetközi szabványosításban való részvételre, valamint a globális ipari láncok diskurzusának erejének fokozása.

Politikai következmények és az iparra gyakorolt ​​hatás
Kína alumíniumipara globálisan vezető szerepet tölt be a méretekben, de a külföldi erőforrásoktól való függősége meghaladja a 60%-ot, és az elektrolitikus alumínium szén-dioxid-kibocsátása az ország teljes kibocsátásának 3%-át teszi ki. A tervet a „hazai erőforrás-tárolás + megújuló erőforrások körforgása” kettős keréken nyugszik, amely nemcsak a nyersanyagimport nyomását enyhíti, hanem a környezeti terhelést is csökkenti. Ugyanakkor a technológiai innováció és a zöld átalakulási követelmények felgyorsítják az ipari integrációt, arra kényszerítve a vállalkozásokat, hogy növeljék a kutatás-fejlesztési beruházásokat, és elősegítsék az alumíniumfeldolgozás kiterjesztését a magas hozzáadott értékű kapcsolatokra.

Az iparági szakértők rámutatnak, hogy a terv végrehajtása jelentősen növeli az alumíniumipar ellenálló képességét, szilárd anyagi támogatást nyújt a stratégiailag feltörekvő iparágaknak, mint például az új energiaforrások és a csúcskategóriás berendezések gyártása, és segít Kínának abban, hogy a „jelentős alumíniumországból” „erős alumíniumországgá” váljon.