1. Az áramköltségek ingadozása: az árkorlátok enyhítésének és a csúcsidőszaki szabályozási mechanizmusok átalakításának kettős hatása

Az árkorlátok enyhítésének közvetlen hatása a spot piacon

A növekvő költségek kockázata: Mivel az alumíniumkohászat egy tipikus, nagy energiafogyasztású iparág (ahol a villamosenergia-költségek körülbelül 30%~40%-ot tesznek ki), a spot piaci árkorlátozások enyhítése után a csúcsidőszakokban emelkedhetnek a villamosenergia-árak, ami közvetlenül növeli a termelési költségeket.

Az arbitrázs mozgástere egyértelműen megmutatkozik: a megnövekedett piaci szabályozási lehetőségek miatt a csúcsidőn kívüli időszakokban csökkenhetnek az áramárak, feltéve, hogyalumínium cégeka fokozatos termelés és az összköltségek csökkentésének lehetőségével.

A csúcsborotválkozási függvények integrálásának implicit hatása

A kisegítő szolgáltatási piac kilépése: A csúcsidőszaki lefuttatások, a csúcsidőszaki lefuttatások és más piacok felfüggesztése után az alumíniumgyártó vállalatok esetleg nem lesznek képesek kompenzációt szerezni a kisegítő szolgáltatásokban való részvétel révén, és újra kell értékelniük energiabeszerzési stratégiáikat.

Azonnali piac domináns árképzése: A csúcsidőszaki kereslet csökkenését az azonnali piac villamosenergia-árjelzései fogják irányítani, és az alumíniumgyártó vállalatoknak dinamikus villamosenergia-árreagálási mechanizmust kell létrehozniuk, például a költségingadozások stabilizálását energiatároló létesítmények vagy keresletoldali szabályozás révén.

2. A termelési és működési mód átalakulása: a passzív adaptációtól az aktív optimalizálásig

A termelési ütemezés rugalmasságának növelésére vonatkozó követelmény

Csúcs-völgyi arbitrázs potenciál: Az alumíniumgyártó vállalatok optimalizálhatják az elektrolizáló cellák start-stop stratégiáját, növelve a termelést az alacsony áramárak idején, és csökkentve a termelést a magas áramárak idején, de egyensúlyt kell teremteniük az elektrolizáló cellák élettartama és energiahatékonysága között.

Technikai átalakítási igény: Az olyan vállalatok, mint a China Aluminum International, alacsony szén-dioxid-kibocsátású alumínium elektrolízis technológiája (például az elektrolitikus cellák élettartamának meghosszabbítása és az energiafogyasztás csökkentése) kulcsfontosságú lesz az áramár-ingadozások kezelésében.

Zöldáram-beszerzés és a szén-dioxid-költségek összekapcsolása

A zöldáram alumínium prémium logikájának megerősítése: A szakpolitikai ösztönzés keretében a zöldáram alumínium szénlábnyom-előnye jelentősebb lesz. Az alumíniumgyártó vállalatok csökkenthetik a szén-dioxid-tarifa kockázatait és növelhetik a termékprémium képességeiket a zöldáram vásárlásával.

Kiemelt szerepet kap a zöld bizonyítványkereskedelem értéke: a zöldáram-fogyasztás „azonosító tanúsítványaként”, vagy a szén-dioxid-piachoz kapcsolódva az alumíniumgyártó vállalatok a zöld bizonyítványkereskedelem révén ellensúlyozhatják a szén-dioxid-kibocsátás költségeit.

3. Az ipari lánc versenykörnyezetének átalakítása

A regionális differenciálódás fokozódik

Fejlett régiók az árampiacon: a vízerőművekben gazdag területeken, például Jünnanban és Szecsuánban működő alumíniumgyártó vállalatok az alacsony villamosenergia-árak előnyére építve növelhetik piaci részesedésüket, miközben a költségnyomás növekszik azokban a régiókban, ahol nagy a hőerőművektől való függőség.

Saját tulajdonú erőművi vállalatok: Az önálló tulajdonú erőművel rendelkező alumíniumipari vállalatoknak (mint például a Weiqiao Entrepreneurship) újra kell értékelniük az energiatermelési költségek és a piaci villamosenergia-árak versenyképességét.

Az iparág koncentrációja megnőtt

Technikai akadályok emelése: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alumínium elektrolízis technológia előmozdítása felgyorsítja az iparág átalakulását, és az elavult technológiával rendelkező kis- és középvállalkozások megszűnhetnek, tovább koncentrálva a vezető vállalatok piaci részesedését.

Megnövekedett tőkekiadások: Az elektrolitikus cellák technológiai átalakítása, az energiatároló létesítmények támogatása stb. jelentős beruházásokat igényel, vagy az alumíniumgyártó vállalatokat erőforrások integrálására ösztönzi fúziók és felvásárlások révén.

4. Politikai válaszlépések és iparági trendek

Rövid távú stratégia: költségkontroll és fedezés

Energiabeszerzési szerződések optimalizálása: Közép- és hosszú távú energiaszerződések megkötése az alapvető villamosenergia-fogyasztás rögzítése érdekében, valamint részvétel a spot piaci arbitrázsban a többlet villamos energiával.

Pénzügyi instrumentumok fedezése: származtatott ügyletek, például villamosenergia-határidős ügyletek és opciók használata a villamosenergia-ár kockázatának kezelésére.

Hosszú távú terv: zöld átalakulás és technológiai iteráció

Zöld alumínium gyártási kapacitás bővítése: új energiatermelő projektek (például fotovoltaikus és szélenergia) támogatása, integrált „alumínium villamosenergia-szén” ipari lánc kiépítése.

Technológiai útvonalinnováció: Forradalmi technológiák, például inert anódok és szénmentes elektrolízis fejlesztése az energiafogyasztás és a kibocsátások további csökkentése érdekében.

5. A kihívások és a lehetőségek egymás mellett léteznek, ami arra kényszeríti az iparágat, hogy fejlessze magát

A szabályozás a villamosenergia-piaci mechanizmus átszervezésén keresztül kettős hatással van az alumíniumiparra: a „költségcsökkentés + zöld hajtóerő” elv érvényesül. Rövid távon az áramárak ingadozása csökkentheti a profitmarzsokat, de hosszú távon felgyorsítja az iparág átalakulását az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és hatékony irányok felé. Az alumíniumipari vállalatoknak proaktívan kell alkalmazkodniuk a szabályváltozásokhoz, és a szabályozási nyomást versenyelőnyökké kell alakítaniuk a technológiai innováció, a zöld energia beszerzése és a finomított irányítás révén.